Hindu Dharmasamrat Paramhans Sri Swami Madhavanandaji
Bhagvan Sri Deep Narayan Mahaprabhujinak sok önmegvalósított tanítványa volt. A legelső volt közülük az utódja, egy ragyogó fényű spirituális nagyság, Hindu Dharmasamrat Paramhans Sri Swami Madhavananda – Holy Guruji (ahogy tanítványai szeretettel hívták), aki elhozta Mahaprabhuji fényét a világnak.
Holy Guruji 1923. szeptember 11-én született, és 1942-ben kapott szannyász beavatást. Több mint 20 évig élt Sri Mahaprabhuji mellett, és ezalatt az idő alatt hűségesen leírta Sri Mahaprabhuji bhajanait és szatsangjait. A "Lila Amrit – Sri Mahaprabhuji isteni élete" című könyvben Holi Guruji leírja találkozását Sri Mahaprabhujival.
Paramhans Swami Madhavanandaji a Dasznami Szampradája Puri rendjéhez tartozott, amelyet Sri Adi Sankaracsarja (788-820) alapított és hozott létre. A Saiva hagyományt és az Advaita filozófiát követte.
Holy Guruji tiszta odaadás és Mestere iránti szolgálat által elérte az Istenmegvalósítás áldott állapotát. Életével példát mutatva az Isten iránti tiszta odaadásban és minden teremtmény szolgálatában, ihletet adott az Igazság minden keresőjének. Meditációja és imája lelki segítséget jelentett az egész világ számára. „Lépj be az Úr országába az áldozat kapuján” – ez a bátorítása minden Istenkereső számára, mert az Istennel való egyesülés csak akkor érhető el, ha teljesen és feltétel nélkül átadjuk magunkat Neki, testben, lélekben és elménkben.
Paramhans Swami Madhavanandaji sokat utazott Indiában és a világban, fáradhatatlanul terjesztve a Szat Szanátan Dharma és a jóga üzenetét Mestere, Bhagwan Sri Deep Narayan Mahaprabhuji tanításai szerint. Az egyetemes testvériségre és az emberiség szolgálatára szólított fel a nemzetiség, a státusz vagy a vallás sérelme és megkülönböztetése nélkül. Gurudéva iránti odaadással és minden élőlény önzetlen szolgálatával megélt példás élete révén Holy Guruji mindenkit inspirált, aki kapcsolatba került vele. A mindenki iránti szeretetről, megértésről és toleranciáról tanított, amit az „Egy mindenben, minden egyben” üzenete tömören megragad.
Szatszang körutak
Ezután elindultam egy hosszú körutazásra, hogy szatszangokat tartsak, és India különböző városaiban terjesszem Mahaprabhuji tanítását. Csak néhányat sorolok fel utam állomásai közül: Ajmer, Delhi, Amritsar, Ambala, Kuruksetra, Nagpur, Indaur, végül Allahabad, ahol részt vettem a Kumbha Mélán.
Egyhetes prayagi tartózkodás után elmentem Kasiba, Bodh Gayába, Rajgirba, Nalandába és Putnába. Onnan visszatértem Rajasthánba és beutaztam az egész tartományt. A monszun idejére Jodhpurban maradtam, majd onnan indultam tovább. Ezúttal Ahmedabadban kezdtem, azután következet Kalkutta, Bhubanésvar, Jagannath, Puri és Asszám más helyei.
1966. február 17-én, az esti vonattal akartam hazatérni, amikor meghallottam Mahaprabhuji hangját:
– Madhavananda, ne utazz el ma!
Szava parancs volt számomra, ezért elhalasztottam utazásomat. Másnap reggel az újságok közölték, hogy a vonat, amelyre fel akartam szállni, balesetet szenvedett.
Imámban köszönetet mondtam Mahaprabhujinak, aki mindenkor felettem tartotta védelmező kezét. Sok más alkalommal is szerencsém lehetett megtapasztalni Mahaprabhuji isteni mindenhatóságának jeleit.
Néhány nappal később továbbutaztam, és mivel Kalkuttába szólt a jegyem, úgy döntöttem, Siligurin és Dardzsilingen keresztül megyek oda. Khajur Ghatból Khapara Ghatba hajón tettem meg az utat, és érkezésem után leültem az állomáson reggeli meditációmat elvégezni. Ekkor egy vasúti tisztviselő lépett hozzám, és megkérdezte, én vagyok-e Swami Madhavananda. Meglepetten mondtam igent, mire átnyújtotta vasútjegyemet, amelyet az átkelőhajón talált. Tudatában voltam, hogy ez is Mahaprabhuji kegyelmének tulajdonítható, és melegen megköszöntem a hivatalnok fáradozását.
Paramhans Sri Swami Madhavanandaji
„Lila Amrit - Sri Mahaprabhuji isteni élete” című művéből
Kiváló énekesként ezeket a tanításokat gyakran bhadzsanok formájában fejezte ki. Holy Guruji több száz bhadzsant írt, és könyveket írt hindi és gudzsaráti nyelven.
A „Lila-Amrit” című könyvben leírta Sri Devpuriji és Sri Mahaprabhuji csodálatos életének történetét. Számos asrámot alapított Rajasthanban és Gujaratban, amelyek a tanulás és a spirituális zarándoklatok központjai az egész világ bhaktái számára. 1998-ban Paramhans Swami Madhavananda Haridwarban a Dharma Chakravarti címet kapta a Világfejlesztési Parlamenttől, 2001-ben pedig a Kashi Vidvat Samaj (a Benáreszi Szanszkrit Egyetem professzorainak és tudósainak gyűlése) a Hindu Dharmsamrat spirituális címmel tüntette ki Őszentsége Jagadguru Sumeru Peethadesh Sri Shankaracharya jelenlétében a Maha Kumbha Mela alkalmával Prayagrajban (Allahabad).
Holy Guruji tanítványa és lelki örököse, Paramhans Swami Maheshwarananda meghívására több alkalommal elutazott Európába is. Magyarországon is járt 1980-ban és 1996-ban, magyar követőinek nagy örömére, megalapozva és megerősítve lelki közösségünket.
Látogatásom Európában
Egyik legközelebbi tanítványom, Paramhans Swami Maheshwarananda Európába utazott, hogy ott terjessze Mahaprabhuji tanításait. Számos országban hozott létre jógaközpontokat és asrámokat. 1975-ben meghívást kaptam az európai tanítványoktól, hogy látogassam meg őket és az év májusának első napján útra keltem Európába.
Bécsben Paramhans Swami Maheshwarananda és az európai tanítványok meleg szeretettel üdvözöltek. A bécsi asrámban a Paramhans Swami Maheshwarananda alapította Osztrák-Indiai Jóga-Védanta Társaság elnöke mondott üdvözlő szavakat. Ezután szatszangot tartottam, minden jelenlévő számára.
– Az Isteni Önvaló Egy és Mindenütt Jelenlévő az egész világegyetemben. Az emberiség is Egy, teremtménye annak az Egynek, aki a világot teremtette. A dharma mindenkire egyaránt érvényes, a célja minden embernek ugyanaz. Sok ösvény vezet a célhoz, de végül mind Istenhez tér, és benne egyesül. Istenhez, az örömhöz és üdvhöz, a fájdalom és szomorúság leküzdéséhez az vezet, ha felismerjük ezt a valóságot. Az Igazsághoz vezető út az, amelyen a kettősség megszűnik, s helyébe az egység látása lép. Lépj be Isten országába az áldozat kapuján! Gondjainkon csak akkor emelkedhetünk felül, ha lemondunk önző vágyainkról. Az emberi test drága kincs, mert spirituális tudást szerezni csak emberi testben lehetséges.
Ezen a szatszangon a résztvevők kérdéseket is feltehettek. Az ilyen kérdésekből, s a kapott válaszokból mindenki tanulhat, ezért idézek néhányat ezen a helyen.
Kérdés: Holy Guruji, mit kaphatunk a szatszangtól?
Válasz: A szatszang lelki békét ad, és Isten kegyelmét a résztvevőknek. Szatszang szó szerint jó társaságot jelent, mivel aki jó társaságban forog, maga is jó lesz. Az Önvaló és az Egyetemes Önvaló – Atma és Paramatma – felismerése és megvalósítása szatszang nélkül nem lehetséges – ehhez elengedhetetlen a bölcs emberekkel való kapcsolat.
Kérdés: Tudósaink és orvosaink azt állítják, hogy a hús, hal, tojás, az alkohol energiát ad a testnek. Szerinted ezek az állítások tévesek?
Válasz: Nos, lehet, hogy az ilyen étel fokozza a fizikai erőt, spirituális rezgése azonban alacsony. Ha valaki arra törekszik, hogy tudatát állati szinten tartsa, ám fogyassza ezt a fajta ételt. Az emberi élet célja azonban az, hogy isteni tulajdonságainkat fejlesszük, s aki ebben szeretne előrehaladni, annak tiszta, szattvikus étellel kell táplálkoznia. Minden törekvőnek ügyelnie kell egészségére, és meg kell tisztítani érzéseit és gondolatait, megfelelő étrenddel és légzésszabályozással. Így jutunk el az üdvteli boldogsághoz.
Kérdés: Guruji, miért van az, hogy Indiában oly sok isteni lélek inkarnálódik? Más országokban miért nem?
Válasz: Isten igazságos és korrekt. Törvénye megfellebbezhetetlen. Indiában azért testesülnek meg magasan fejlett lelkek oly nagy számban, mert India igen spirituális ország.
A szatszangok és beszélgetések sora még jó néhány napon át folytatódott, majd egy Paramhans Swami Maheshwarananda vezette jógakurzus után ellátogattam Ausztria több városába, és továbbutaztam Csehszlovákiába. Prágában részt vettem egy orvosi kísérletben. Az orvoscsoport elektroenkefalográffal mérte agyhullámaimat, s meglepetésükre az EEG kimutatta, hogy jóga segítségével az agytevékenység tökéletes nyugalma érhető el.
Számos európai országban megfordultam ezen az utamon, majd augusztusban visszatértem Indiába.
Paramhans Sri Swami Madhavanandaji
„Lila Amrit - Sri Mahaprabhuji isteni élete” című művéből
Mesterének isteni könyörületessége és kegyelme által inspirálva próbált segíteni az embereknek, amiben csak tudott. Részt vett szociális tevékenységekben is, és elkötelezettje volt a Védikus kultúra és vallás, a Szanátana Dharma erkölcsi értékei megőrzésének. Egész Indiában terjesztette Mahaprabhuji isteni üzenetének fényét, és imáival, meditációival az egész világ javára munkálkodott.
2003. október 31-én Hindu Dharmasamrat Paramhans Sri Swami Madhavanandaji Mahaszamádhiba lépett. Az Om Vishwa Deep Gurukul Maheshwarananda Ashramban (Jadan, Rajasthan, India) a szannyászi tradícióknak megfelelően helyezték végső nyugalomba. Több, mint 50 ezer tanítványa fejezte ki tiszteletét a tradicionális gyásszertartás során a sok ezer szádhu, szannyászi és Őszentsége, a Sumeru Peeth-i Shankaracarya Ji jelenlétében.